Reflektív beszélgetések a családdal és a szakemberekkel

A Képben Lenni kulcsfontosságú része a családdal és a szakemberekkel folytatott reflektív beszélgetések a más nézőpontokból felmerülő kérdésekről. Ezek a beszélgetések mindenki gondolkodásához és megértéséhez hasznosak lehetnek. Ebben a részben egy kicsit részletesebben megvizsgáljuk, ez hogyan érhető el, és két olyan gyakorlatot is elvégzünk, amelyekben reflektálunk a felmerülő kérdésekre.

Hogyan történhet egy reflektív beszélgetés?

A reflektív beszélgetés elsősorban a kérdések feltevésének helye. Azokra a dolgokra építünk, amelyeket megfigyeltünk, a fényképekről folytatandó beszélgetésekre, és azokra az általános tapasztalatokra, amelyeket magunkkal hozunk. Ezekre a megbeszélésekre sor kerülhet kávézókban és konyhákban, autóvezetés közben, vagy séta közben a parkban, egy nappaliban vagy egy irodában, egy játszószobában, vagy egy teremben. De akárhogy is legyen, a lényeg, hogy kényelmesen érezzék magukat, és képesek legyenek megosztani saját gondolataikat. De ezeknek a lehető leghamarabb meg kell történniük azt követően, hogy a Képben Lenni megközelítés többi szempontjait is alkalmaztuk.

A beszélgetés a megfigyelések lehetséges értelmezése körül foroghat; mit mondhatnak azokról a dolgokról, amelyek a gyermekkel - és körülötte - történtek. Összpontosíthatunk arra, hogy milyen megtanult  leckéket lehet alkalmazni a gyermek támogatására, vagy esetleg arra, hogy megértsük, ki a gyermek, vagy milyen kapcsolatban áll a szülővel, velünk, vagy a társaikkal. Az ilyen típusú megbeszélésekhez a résztvevőknek nyitottnak kell lenniük a lehetőségekre, ahelyett, hogy egy-egy magyarázatot vagy megoldást részesítenének előnyben. Ez egy lehetőség arra, hogy olyan ötletekkel álljunk elő, amelyeket kipróbálhatunk, és feltárjuk a dolgok értelmezésének különbségeit. Kereshetünk mintákat egy adott időszakon belül, vagy összpontosíthatunk egy-egy pillanatra.